Eredete, elterjedése:
A fejes káposzta nagy valószínűséggel óceánok partvidékéről származik, erre utal, hogy azokon a területeken vadon is nő. Több mint négyezer éve fogyasztjuk, az ókorban már a Földközi-tenger medencéjében is megjelent. A görögök és a rómaiak egyaránt kedvelték, igaz akkoriban a szárával együtt fogyasztották. A nemesítések és keresztezések révén ma már számos faja létezik, megkülönböztethetjük a színük alapján, továbbá a levelük szerint, így van belőle sima és fodros levelű, utóbbi a kelkáposzta.

Beltartalmi értékei:
Minden káposztafajtában megtalálható az A-, a C-, a K-vitamin, B-vitamin komplex, továbbá káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort és vasat egyaránt tartalmaz. A benne található kén, klór és jód olyan mennyiségben, illetve kombinációban található meg a káposztában, hogy a gyomor és belek nyálkahártyájára kifejezetten jó hatást gyakorol. Hatására a bélben található emésztést segítő baktériumok száma emelkedik, míg glutamin és aminosav tartalma májbetegségek esetén is jótékony hatást fejtenek ki. Lassítja a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, gátolja a sejtmutációt, illetve azok növekedését, így rákellenes tulajdonságokat is magáénak tudhat. A káposztában található C-vitamin a fogínygyulladást csillapítja, káliumtartalma a szívnek, a benne lévő kalcium pedig a fogaknak jó. A bőrkiütések ellen is véd a káposzta, illetve a koleszterinszint csökkentő hatása mellett a májunk működését is támogathatjuk fogyasztásával, hiszen a kobalt, a nikkel és a réz semlegesítésére is kiváló. A káposzta ezeken felül a stresszes élethelyzetek, depresszió oldásában is kiváló, alvási zavarokat is kezelhetünk vele, továbbá a hajhullás mértékét is csökkentheti fogyasztása. Intő jel szervezetünktől, ha káposztalé fogyasztása után nagy mennyiségben képződnek gázok, ez ugyanis arra utal, hogy idegen baktériumok vannak a bélrendszerben, vagy éppen a vastagbél nem ürül megfelelően.


Savanyú káposzta:
A savanyú káposzta kiválóan szabályozza a bélműködést, egészségessé teszi a bélflórát és méregteleníti szervezetünket. Sok rostot és tejsavbaktériumot tartalmaz, a C-vitamin, mangán, réz és cinktartalma pedig erősíti a vírusok és baktériumokkal szembeni állóképességet. A vérképzésben is szerepe van a vas-, fluor- és folsavtartalma miatt. A savanyú káposzta jól támogatja az immunrendszer működését, erősíti csontjainkat, fogainkat. Diétákhoz is ideális, hiszen fogyaszt, salaktalanít és egyben erősíti az ellenállóképességet is. Egyetlen nap alatt akár egy kilót is fogyhatunk kizárólag savanyú káposztával. Reggelire fogyasszunk 5 dekagramm rozskenyeret, s mellé kemény tojást. Ebédre 30 dekagramm párolt savanyú káposztát 5 dekagramm virslivel, uzsonnára és vacsorára pedig nyersen fogyasszunk el 15 dekagramm savanyú káposztát és közepes méretű almát. A nyers savanyú káposzta több napig eláll a hűtőben, s a levét se öntse ki senki, étkezések előtt fogyasszuk.

Néhány jó tanács:
Kizárólag sérülésmentes, fényes levelű és tömör fejű káposztát vásároljunk meg. A hűtőben akár egy hétig is eltartható, de szobahőmérsékleten is kibír néhány napot. A káposztát akár le is fagyaszthatjuk, előtte a vékonyan felcsíkozott zöldséget blansírozni kell, majd megvárni, míg kihűl és a felesleges nedvesség távozik belőle. Hasznos tipp, hogy csak közvetlenül felhasználása előtt daraboljuk, hogy ne színeződjön el. A káposztához kiválóan illenek a zöldfűszerek, mint például a zsálya és a kakukkfű, de a borsikafű, a babérlevél és a tárkony is jó választás. Aki izgalmasabb ízvilágra vágyik, köménnyel, édesköménnyel, netán szerecsendióval is megbolondíthatja. A káposztát számtalan módon felhasználhatjuk, frissen salátákhoz kiváló, de levesek, egytálételek is készíthetőek belőle. Utóbbihoz kizárólag zsenge káposztát érdemes válogatni.

Tápértéktartalom:
phe (mg): 32, fehérje (g): 1,5, szénhidrát (g): 2,4, zsír (g): 0,3, energia (kJ): 76, energia (kcal): 18

Vitaminok:
A-vitamin, B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), E-vitamin (tokoferol), K-vitamin (fillokinon)

Nyomelemek:
Foszfor (P), Kalcium (Ca), Kálium (K), Magnézium (Mg), Vas (Fe), Béta-karotin