Pfefferoni paprika
Pfefferoni paprika Pfefferoni paprikának (olasz fűszerpaprika - cayenne paprika fajta) van édes és csípős változata. Főleg pizzákhoz és savanyításra használjuk.

A paprika származása, elterjedése:

A paprikát már az inkák is ismerték és termelték, őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában eleinte csak dísznövényként termesztették, sokáig ugyanis az a tévhit élt a köztudatban, hogy mérgező, így a kontinensen csak a 16-17. században kezdett elterjedni, pedig Kolumbusz orvosa hozta magával az első példányokat az öreg kontinensre. Kereskedelmi áru viszont csak a 19. században lett.
 
Magyarországon először a főúri kertekben jelent meg a paprika, s egyes feljegyzések vörös tökbors, törökbors, tatárkabors és pogánybors néven is illették. A paprika elnevezést először 1724-ben említik írásos források. Többféle teória ismert, hogy honnan is érkezett hazánkba, a legvalószínűbb, hogy délszláv és török közvetítéssel. Általánosan ismertté a 18. században vált hazánkban a fűszerpaprika, legelső kiemelkedő termesztési területe Szeged és környéke volt, később Kalocsa és Szentes térségében is egyre népszerűbbé vált. Elterjedése nem véletlen, hogy az ország déli részén kezdődött, hiszen melegigényes, és a fagyra igen érzékeny növény. Mára számtalan fajtáját termesztik hazánkban, hiszen a fűszerpaprika mellett – amit eleinte borpótlóként használtak – étkezési és kimondottan főzéshez kiváló fajtái léteznek.
 
Számtalan paprikafajta létezik, mindegyik magas C-vitamim, kalcium, foszfor, kálium és Béta-karotin tartalmú, ezen felül bioflavonoidokban és provitaminokban gazdag. Erős fajtái kapszaicint tartalmaznak, ez az 1876-ban izolált hatóanyag határozza meg csípősségét. Lehet sárga, piros, zöld, barnáslila, színezőanyagai az úgynevezett karotinoidok, vagyis a béta karotin, a kapszantin és a kapszorubin. Közismert, hogy a C-vitamint – amiből 100 milligrammot is tartalmazhat 100 grammnyi paprika, míg egyes fajtái 300 milligrammot is – Szent-Györgyi Albert izolálta a paprikából, amiért Nobel-díjjal tüntették ki.
 
Gyógynövényként is ősidők óta alkalmazzák, hiszen a paprika csípősségéért felelős kapszaicin fájdalomcsillapító hatású. Érdemes tudni, hogy nem a központi idegrendszerre hat, hanem az idegvégződésekre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy közvetlenül a fájdalom helyén fejti ki fájdalomcsillapító hatását. Gyakran fájdalomcsillapító krémekben is megtalálható, míg a népi gyógyászat leginkább emésztőrendszeri panaszokra javasolja.
 
Jótékony hatásai közé tartozik továbbá, hogy koleszterincsökkentő hatású, serkenti az anyagcserét, vérkeringést szabályzó. Fájdalomcsillapító hatása mellett a sebgyógyulást is segíti, továbbá rákellenes és semlegesíti a szabadgyököket is.
 
 
Néhány jó tanács:
Amikor friss terméket akarunk vásárolni, akkor minden esetben a fajtára jellemző színű paprikát keressük. Fontos szempont, hogy kemény legyen és vastag legyen a héja. A ráncos, fonnyadt paprikáról ránézésre is könnyen megállapíthatjuk, hogy nem friss, de erre következtethetünk abból is, ha a kocsánya elszáradt és nem zöld színű.


Tápértéktartalom:
phe (mg): 54, fehérje (g): 1,2, szénhidrát (g): 3,2, zsír (g): 0,3, energia (kJ): 85, energia (kcal): 20

Nyomelemek:
Foszfor (P), Kalcium (Ca), Kálium (K), Béta-karotin
2017 Vitaricum Kft. - Minden jog fenntartva