Karalábé
Karalábé A karalábé a káposztafélék közé tartozik, már az ókorban közkedvelt alapanyagnak számított. Azt feltételezik, hogy Észak-európából származik ez a halványzöld vagy lila gumós növény, melynek elterjedését a kontinensen Nagy Károly nevéhez köthetjük. A 8. században a frank császár hozott döntést arról, hogy a birodalom minden részében termesszék a karalábét. Az első részletes botanikai leírás a 15. századi Németországból származik, de egy évszázaddal később már Angliában, Olaszországban, a spanyoloknál és Földközi-tenger keleti vidékein is elterjedt. A karalábé ugyancsak a 16. században már megjelent Indiában is, majd Afrikában, a Közel-Keleten és Kínában. Érdekesség, hogy Amerikában a mai napig nem vált köznapi zöldséggé, ott egészen az 1800-as évek elejéig nem is termesztették nagy mennyiségben. A megvastagodott száráért, úgynevezett gumójáért termesztett karalábé akár zöld, akár lila színű, azonos ízű. Tavaszi zöldségkínálatunk egyik legkorábbi remeke, de ma már egész évben megvásárolhatjuk.
 
Beltartalmi értékei:
A karalábé rostban gazdag zöldség, alacsony a kalóriatartalma, míg koleszterint egyáltalán nem találunk benne. Magas a C-vitamintartalma, 100 grammnyi zöldség 63 milligrammot tartalmaz, de A-, B1-, B2- és B6-vitaminban is gazdag. Kalciumot, káliumot, magnéziumot és vasat is tartalmaz, továbbá foszfort és meszet is. Omega-3 és -6 zsírsavak is megtalálhatóak a karalábéban, illetve izotiocianát, ami az ösztrogéntermelést segíti, így egyes rákos megbetegedések kialakulását gátolja. Kalóriatartalma alacsony, így fogyókúrázóknak is ajánlott fogyasztása. Ehető levelei pedig A- és B-vitamint tartalmaznak az ásványi anyagok és a karotin mellett.
 
Néhány jó tanács:
A karalábé könnyen fás lehet, így kizárólag a friss, hibátlan, telt levelűek közül érdemes válogatni. Hűtés nélkül néhány napig eltartható, hűtőszekrényben pedig hosszabb ideig megőrzi frissességét. A növény zsenge leveleit akár levesbe is belefőzhetjük, de sokan arra használják, hogy megtöltik. Elkészítésére számtalan lehetőség van, hiszen tehetjük levesekbe, főzeléket is készíthetünk belőle, vagy akár párolva köretként is tálalhatjuk. Nyersen is ízletes, de grillzöldségnek is egyre közkedveltebb, ez esetben tálalásához például balzsamecettel locsolhatjuk meg.


Tápértéktartalom:
phe (mg): 45, fehérje (g): 1,9, szénhidrát (g): 3,9, zsír (g): 0,1, energia (kJ): 99, energia (kcal): 24

Vitaminok:
A-vitamin, B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B6-vitamin (piridoxin), C-vitamin (aszkorbinsav)

Nyomelemek:
Foszfor (P), Kalcium (Ca), Kálium (K), Mangán (Mn), Vas (Fe)
2017 Vitaricum Kft. - Minden jog fenntartva